Az 1978-ban elfogadott, azóta többször módosított Büntető Törvénykönyv helyett a parlament új kódexet fogadott el. A kódex fontos újítása, hogy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény ellen is nevesítve felléps. A közösség elleni uszítás, ill. közösség tagja elleni erőszak tényállása korábban is alkalmas volt a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények ellen fellépésre, mivel tartalmazta a "lakosság egyes csoportjai" fordulatot, az új Btk. azonban nevesített védemet ad a szexuális irányultságnak és nemi identitásnak. Az új Btk. ugyanakkor csökentette a bejegyzett élettársi kapcsolat védelmi szintjét, mivel megszüntetette a kettős bejegyzett élettársi kapcsolat kettős házassággal azonos szintű büntetését.
Jogalkotás
A Jobbikos képviselők javaslatára reagálva a FIDESZ meghatározó képviselői (főpolgármester, frakcióvezető, kerületi polgármester) egy olyan határozat elfogadására tettek javaslat a Fővárosi Közgyűlésben, amely megtiltotta volna közterület-használati hozzájárulás megadását "megbotránkozást keltö vagy obszcén felvonulásokra". A javaslatot végül átdolgozásra visszavonták, és nem került újra napirendre.
A törvényjavaslatok elbukását követően a Jobbik helyi szinten is megpróbálkozott az "azonos neműek közötti szexuális kapcsolat népszerűsítésének" tiltásával, a rendeleti javaslat közösségellenes magatartásként tekintett volna az ilyen magatartásra, és 50-150 ezer forint bírságot szabott volna ki ilyen esetekben.
Érpatak Jobbikos polgármestere olyan közösségellenes magatartásokról szóló rendelet megalkotására tett javaslatot, amely tiltotta volna, és 50-150 ezer Ft bírsággal súlytotta volna a "szexuális devianciák népszerűsítését", az ilyen célból szervezett rendezvények szervezését vagy az azokon való részvételt. A javaslat sorsa nem tisztázott.
A javaslat célja a "társadalom által általánosan elfogadott szexuális magatartásformákkal nyíltan szembehelyezkedő szexuális magatartászavarok – különösen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat – megjelenítésével, népszerűsítésével" kapcsolatos fellépés alkotmányos alapjának megteremtése volt, ennek érdekében korlátozták volna a véleménynyilvánítás szabadságát biztosító alaptörvénybeli rendelkezést.
A javaslat célja a "társadalom által általánosan elfogadott szexuális magatartásformákkal nyíltan szembehelyezkedő szexuális magatartászavarok – különösen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat – megjelenítésével, népszerűsítésével" kapcsolatos fellépés alkotmányos alapjának megteremtése volt, ennek érdekében korlátozták volna a békés gyülekezéshez való jog alaptörvénybeli rendelkezését.
A javaslat célja a "társadalom által általánosan elfogadott szexuális magatartásformákkal nyíltan szembehelyezkedő szexuális magatartászavarok – különösen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat – megjelenítésével, népszerűsítésével" kapcsolatos fellépés, ennek érdekében a javaslat tiltotta volna a reklámtörvényben és a médiatörvényben az ilyen kapcsolatok népszerűsítését, "szexuális magatartászavar népszerűsítése" néven három, illetve minősített esetben nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntette volna e magatartást, és a "szexuális magatartászavar megtévesztő bemutatása” néven egy új szabálysértési tényállást is bevezetett volna. A törvényjavaslatot a Parlament nem vette napirendjére.
A Kormány az emberi jogokkal kapcsolatos munkájának összehangolása érdekében a szaktárcák érintett államtitkárainak részvételével tárcaközi munkacsoportot hozott létre Emberi Jogi Munkacsoport néven. A Munkacsoport mellett pályázaton kiválasztott civilekből álló Emberi Jogi Kerekasztal is működik, amely 12 tematikus munkacsoportban ülésezik. Az egyik munkacsoport kifejezetten az LMBT emberek jogaival foglalkozik.
A Parlamentben eluralkodott szélsőséges beszéd elleni fellépés kereteit teremtette volna meg ez a határozati javaslat, többek között egy a parlamenti gyűlöletbeszédet szankcionáló etikai bizottság felállításával. Bár eredetileg a homofób és transzfób megszólalások elleni fellépés nem szerepelt a javaslatban, azt egy módosító javaslattal mégis beépítették a szövegbe. Végül egy olyan kormánypárti módosítás javaslatot fogadtak el, amely az eredeti javaslat összes érdemi rendelkezését törli, és helyette elismeri a kormány eddig tett lépéseit.
2011-ben a magyar Parlament új törvény fogadott el az egyházak működéséről, amely széleskörű autonómiát biztosított az egyházi intézményeknek a munkavállalók kiválasztása során, amely nem volt összhangban a vonatkozó EU irányelvvel, így elvben pl. lehetővé tette volna, hogy egy egyházi iskola tanára vagy takarítója esetén a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra alapozva ne vegyenek fel vagy rúgjanak ki valakit. 9 EP képviselő, köztük két magyar, arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy mennyiben tartják a magyar szabályozást összeegyeztethetőnek az irányelvvel. A kérdés határása a Bizottság többször is kérdést intézett a magyar hatóságokhoz, amelynek eredményeként végül a magyar Parlament módosította a kifogásolt jogszabályhelyet.