Jogalkotás

A Parlament 2009-ben egyszer már elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, ezt azonban az új, konzervatív többségű Parlament visszavonta, és a kormány új javaslatot dolgozott ki. Az Országgyűlésnek beterjesztetett változatban még szerepelt volna a bejegyzett élettársi kapcsolat és bővültek volna az élettársak (nemtől függetlenül) jogai, de KDNP-s képviselők módosító javaslatai nyomán ezek végül kikerültek az elfogadott törvényből. A vita során a gyűlöletbeszédre vonatkozó rendelkezésekkel is bővült a törvény szövege, de az eredeti tervekkel ellentétben, a végül elfogadott javaslat a védett csoportok zárt listáját tartalmazza, és a szexuális irányultság és nemi identitás fogalmai a törvényben nem szerepelnek, így homofób és transzfób megnyilvánulások esetén nem lehet a közösség nevében perelni.

A korábbi rendeleti javaslat elbukása után alig egy hónappal a Jobbik ismét megpróbálkozott a Fővárosi Közgyűslésben egy olyan módosító javaslat elfogadtatásával, amely közösségellenes magatartásként tekintett volna az "azonos neműek közötti szexuális kapcsolat népszerűsítésénre". A javaslatot a közgyűlés nem szavazta meg, Tarlós István főpolgármester a többi Fideszes képviselővel ellentétben tartózkodott.

Az állásfoglalás egyaránt foglalkozik az LMBT emberek Európai Unión belüli és azon kívüli európai LMBT emberek szerepével. Az EU kapcsán többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló keretirányelv homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményekre való kiterjesztésére, valamint a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni ütemterv elfogadására tesz javaslatot. Az EU-n kívüli területek kapcsán Pride felvonulások betiltása, illetve nem megfelelő védelme és a propaganda törvények ellen szólal fel, illetve az oktatás fontosságát hangsúlyozza.

A módosító javaslat a határozati javaslat valamennyi érdemi rendelkezését törölte, és helyette a kormány tevékenységét méltató rendelkezések kerültek be a határozat szövegébe.